H A T Á R O Z A T A Somogy Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztály, mint növény- és talajvédelmi hatáskörben eljáró szerv (a továbbiakban: élelmiszerlánc-felügyeleti szerv) a Szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma (Grapevine flavescence dorée phytoplasma, a továbbiakban: FD zárlati károsító) zárlati károsító okozta fertőzés felszámolása és visszaszorítása érdekében a 2025. évi zárlati károsító felderítés eredménye alapján az alábbi növény-egészségügyi zárlati és kötelező növényvédelmi intézkedéseket hozza a fertőzésveszélynek kitett szőlőnövényt és szőlőszaporítóanyagot termő ingatlanokra, valamint az azokon található szőlőültetvényekre és szőlőnövényekre vonatkozóan: I. A 2025. évi zárlati károsító fertőzés miatt a Csombárd 249 és 253 hrsz.-ú területen – laborvizsgálattal megerősítetten – FD zárlati károsítóval fertőzött 1-1 db szőlőtőke körüli, 1 km sugarú körben található területeket – a jelen határozat elválaszthatatlan mellékletét képező térképen meghatározottak szerint –fertőzött területté jelöli ki. II. A 2025. évben zárlati károsító fertőzések nyomán kijelölt fertőzött terület határától számított 3 km sugarú körben található területeket, beleértve az ott található települések – Csombárd, Mezőcsokonya, Bodrog, Somogyjád, Várda, Hetes – érintett területeit, azok bel- és külterületi ingatlanait védő (puffer) zónává jelöli ki. III. A fertőzött területet és a védő (puffer) zónát együttesen körülhatárolt területnek jelöli ki. A fertőzött terület és a védő (puffer) zóna térbeli kiterjedését jelen határozat elválaszthatatlan mellékletét képező térkép ábrázolja. A fertőzött területre vonatkozóan a szőlőnövény, szőlőültetvény használója (földhasználó, tulajdonos) az alábbi növény-egészségügyi intézkedéseket és növényvédelmi technológiát köteles betartani: 1.) Az FD zárlati károsító jellegzetes tüneteit mutató minden szőlőnövényt gyökérzetével együtt meg kell semmisíteni. 2.) Az FD zárlati károsító terjedésének nyomon követése miatt, az ültetvény használója köteles az eltávolított szőlő aranyszínű sárgaság jellegzetes tüneteit mutató szőlőnövények helyét a helyszínen azonosítható módon megjelölni, valamint az esetlegesen a talajban maradó gyökérzetből fakadó új hajtásokat folyamatosan eltávolítani a vegetáció során. 3.) Tilos elszállítani a szaporító- és ültetési anyagot a fertőzöttnek minősített területen található minden szőlőterületről, mely kötelezés alól az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a vonatkozó jogszabályban foglalt feltételek teljesülése esetén kérelemre felmentést adhat. 4.) A károsító terjedését elősegítő növényt, terméket, anyagot, eszközt a területre ki- és bevinni tilos. 5.) Tilos szaporítóanyagot szedni a szaporító-alapanyag termő terület fertőzött táblájáról, míg el nem telik két olyan teljes vegetációs időszak, amelynek kezdete óta nem észlelték a szőlő aranyszínű sárgaság betegség tüneteit. 6.) Meg kell semmisíteni elégetéssel a szaporító-alapanyag termő terület fertőzött táblájáról származó minden, szaporítóanyag-termelésre szánt növényanyagot, beleértve a metszés során keletkezett nyesedéket is. 7.) Szőlő szaporító- és ültetési anyagot a területre csak igazolási rendszerben termesztett, hatósági növény-egészségügyi ellenőrzésben részesített szőlőiskolákból, forgalmazó helyekről származó tételekből szabad telepíteni. 8.) Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az FD zárlati károsító fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor (Scaphoideus titanus) ellen kötelező védekezést ír elő 2026. évben, illetve a növény-egészségügyi zárlat fenntartásáig. A rovarvektor biológiáját figyelembe véve a vegetációs időszakban 2-3 alkalommal kötelező kémiai – vagy azzal egyenértékű hatékony - védekezést folytatni. A zárlati károsítót terjesztő rovarvektor ellen végzett célzott növényvédő szeres kezelésekről nyilvántartást (permetezési naplót) szükséges vezetni, melyet az utolsó bejegyzéstől számított 3 évig köteles megőrizni. 9.) A fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor szőlővesszőkre esetlegesen lerakott tojásainak elpusztítása érdekében a tél végi metszéssel eltávolításra kerülő vesszőket égetéssel kell megsemmisíteni. A 2026. év tavaszán, illetve a növény-egészségügyi zárlat fenntartásáig a rügyfakadáshoz közeli időszakban olajos készítményekkel kell gyéríteni a vesszőkön áttelelő tojások számát. 10.) Rendszeresen ellenőrizni kell a szőlőnövényeket és ültetvényeket. Az esetlegesen előforduló FD zárlati károsító fertőzési gyanút haladéktalanul jelenteni kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervnek. 11.) A területen nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívja a földhasználók figyelmét az alábbiakra: Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kormánytisztviselői a fertőzött területen fekvő táblákon: − a vegetációs időszakban fokozott helyszíni ellenőrzéseket végeznek, − a zárlati károsító terjesztésben szerepet játszó rovarvektorok (kabócák) jelenlétét csapdázással figyelemmel kísérik, − ellenőrzik, hogy a termelő vagy tulajdonos eleget tett-e a szőlő aranyszínű sárgaság miatt elrendelt művelési, gondozási, kötelező védekezési kötelezettségének. A védő (puffer) zónára vonatkozóan a szőlőnövény, szőlőültetvény használója (földhasználó, tulajdonos) az alábbi előírásokat köteles betartani: 1.) Rendszeres ellenőrzést kell végezni júniustól a tenyészidő végéig a szőlőterületén a szőlő aranyszínű sárgaság tünetek jelenlétének felderítésére, a tünetek észlelése esetén értesítenie kell az élelmiszerlánc-felügyeleti szervet. 2.) A zárlat ideje alatt a zárlat alá helyezett területről (körülhatárolt terület) az élelmiszerláncfelügyeleti szerv engedélye nélkül az FD zárlati károsító fertőzést vizuálisan mutató, illetve laboratóriumi vizsgálattal igazoltan fertőzött növényt kivinni, illetve a károsító terjedését elősegítő növényt, terméket, anyagot, eszközt a területre ki- és bevinni tilos. 3.) Vegetáció során a rovarvektorok ellen 2-3 alkalommal növényvédő szeres védekezést kell elvégezni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv által a védekezésre, védekezés optimális idejére vonatkozó hirdetményi úton közzétett védekezési felhívások figyelembevételével. 4.) A fertőzést terjesztő amerikai szőlőkabóca rovarvektor szőlővesszőkre esetlegesen lerakott tojásainak elpusztítása érdekében a tél végi metszéssel eltávolításra kerülő vesszőket égetéssel kell megsemmisíteni. A 2026. év tavaszán, illetve a növény-egészségügyi zárlat fenntartásáig a rügyfakadáshoz közeli időszakban olajos készítményekkel kell gyéríteni a vesszőkön áttelelő tojások számát. 5.) Meg kell semmisíteni az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kormánytisztviselői által kijelölt szőlőnövényeket a külön határozatban előírtak alapján. 6.) Nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül. 7.) A nyugalmi időszakban a szőlőnövényeket, a művelési módnak megfelelően metszésben kell részesíteni. Azon ingatlanok esetében, amelyeken a puffer zóna külső határvonala keresztülhalad, a puffer zónára vonatkozó előírások a teljes ingatlanra érvényesek. A védő (puffer) zónában lévő szőlőtermő területeken az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv szakemberei: − a vegetációs időszakban helyszíni ellenőrzéseket és szükség szerint mintavételeket végeznek, − elrendelik a laboratóriumi vizsgálattal fertőzöttnek bizonyult növényeket megsemmisítését, − a zárlati károsító terjesztésében szerepet játszó rovarvektorok (kabócák) jelenlétét csapdázással figyelemmel kísérik, − ellenőrzik, hogy a termelő vagy tulajdonos eleget tett-e a szőlő aranyszínű sárgaság miatt elrendelt művelési, gondozási, kötelező védekezési kötelezettségnek. A körülhatárolt területen belül található elhanyagolt ültetvényt és egyéb gondozatlan szőlő területeket úgy kell tekinteni, hogy a termelő, vagy tulajdonos nem teljesítette a zárlatinak minősülő kórokozó terjedésének megakadályozására és a zárlati károsító terjesztését végző rovarok (rovarvektorok) egyedszámának gyérítésére vonatkozó kötelezettségét. Az FD zárlati károsító terjedésének megakadályozása érdekében, minden földhasználóra kiterjedő kötelezettség a tenyészidő során - a rendelkezésre álló útmutatók alapján - a szőlőnövények folyamatos ellenőrzése és a szőlő aranyszínű sárgaság jellegzetes tüneteinek észlelése esetén az illetékes élelmiszerlánc-felügyeleti szervet haladéktalan értesítése. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv kötelezi a földhasználókat, hogy a körülhatárolt területen az FD zárlati károsító fertőzés felszámolásáig a növény-egészségügyi zárlati és a kötelező növényvédelmi intézkedéseket folyamatosan tartsák be. Az elrendelt zárlat csak akkor oldható fel, ha a fertőzött területen a legutóbbi két teljes vegetációs időszak kezdete óta nem észlelték a szőlő aranyszínű sárgaság jellegzetes tüneteit, vagy laboratóriumi vizsgálattal igazolták a kórokozó mentességet. Az eredeti körülhatárolt terület egésze átminősül puffer zónává, melyben ezután is folytatni kell a mintavétellel kiegészített alapos ellenőrzést az esetlegesen fertőzött növények felderítésére, és továbbra is fennmarad az amerikai szőlőkabóca elleni védekezési kötelezettség. A növény-egészségügyi zárlat feloldásáról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozat formájában dönt. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv felhívja a földtulajdonosok/földhasználók figyelmét arra, hogy a határozat rendelkezéseinek betartását folyamatosan ellenőrzi. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv figyelmezteti a földtulajdonosokat/földhasználókat, hogy amennyiben az előírt kötelezettségének nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, úgy az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv 500.000,- Ft-tól 100.000.000,- Ft-ig terjedő mértékű növényvédelmi bírság kiszabását kezdeményezheti. A határozatban foglaltak be nem tartásával adott esetben megvalósíthatja a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 361. § c) pontjában meghatározott, elzárással is büntethető, járványügyi szabályszegés vétségét. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv jelen határozatot azonnal végrehajthatónak nyilvánítja. A döntés a közléssel végleges, ellene további fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a közléstől számított 30 napon belül – jogsérelemre hivatkozással – a Somogy Vármegyei Kormányhivatallal szembeni kereset benyújtásával közigazgatási per indítható. A keresetlevelet a Pécsi Törvényszéknek (7621 Pécs, Jókai utca 10.) kell címezni, és a Somogy Vármegyei Kormányhivatal Agrárügyi Főosztály Növény- és Talajvédelmi Osztályhoz kell benyújtani. Az elektronikus kapcsolattartásra /elektronikus ügyintézésre köteles fél – többek között a jogi képviselővel eljáró fél és a belföldi székhelyű gazdálkodó szervezet – az e-Papír szolgáltatás igénybevételével köteles benyújtani a keresetlevelet az elsőfokú közigazgatási döntést hozó szervnél a https://epapir.gov.hu/ honlapon keresztül. A jogi képviselő nélkül eljáró fél a közigazgatási keresetet az Országos Bírósági Hivatal által rendszeresített nyomtatványon is benyújthatja, ami a http://birosag.hu/nyomtatvanyurlapok/ keresetlevel-nyomtatvanyok oldalról tölthető le. Amennyiben a személyesen eljáró természetes személy az elektronikus kapcsolattartási módot választja, akkor a beadványait Ügyfélkapu+ vagy DÁP mobilalkalmazással történő kétfaktoros azonosítást követően nyújthatja be és a bíróság is elektronikusan kézbesít részére. Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a keresetlevél benyújtásának a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya, azonban azonnali jogvédelem iránti kérelem terjeszthető elő. A kérelemben részletesen meg kell jelölni azokat az indokokat, amelyek az azonnali jogvédelem szükségességét megalapozzák, és az ezek igazolására szolgáló okiratokat csatolni kell, a kérelmet megalapozó tényeket pedig valószínűsíteni kell. Tájékoztatom, hogy a per kapcsán keletkező perköltség és kereseti illeték megfizetése a pervesztes felet terheli, a közigazgatási peres eljárásban a felet – ideértve a beavatkozót és az érdekeltet is – tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg. A bíróság az ügy érdemében – ha egyik fél sem kérte tárgyalás tartását, és azt a bíróság sem tartja szükségesnek – tárgyaláson kívül határoz. Tárgyalás tartását a felperes a keresetlevélben kérheti. A tárgyalás tartása iránti kérelem elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye. I N D O K O L Á S Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv növényvédelmi felügyelője 2025. szeptember 26. napján FD zárlati károsítóra növény-egészségügyi felderítést végzett, amely során a Csombárd 249 és 253 hrsz.-ú zártkerti szőlő ültetvények területén 1-1 db - a szőlő aranyszínű sárgaság betegség tüneteit mutató - szőlőnövény került megmintázásra. Mintavételi jegyzőkönyv száma: J 183876 és J 183877.Mintavétel földrajzi koordinátái: GPS (WGS) 46⁰ 27’ 40,46”; SZ: 17⁰ 39’ 59,70” és 46⁰ 27’ 40,41”; SZ: 17⁰ 39’ 59,33”. A mintákat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Élelmiszerlánc-biztonsági Laboratórium Igazgatóság Növény-egészségügyi Nemzeti Referencia Laboratórium (továbbiakban: Laboratórium) vizsgálta és a vizsgálat eredményeként megállapította, hogy a minták FD zárlati károsítóval (Grapevine Flavescence dorée phytoplasma) fertőzött. A Laboratórium által kiállított vizsgálati jegyzőkönyv száma: E2025-ELII-026933 és E2025-ELII-026934. A 2025. évi zárlati károsító fertőzés miatt a Csombárd 249 és 253 hrsz.-ú szőlő területek köré létrehozott zárlati területen 2026. augusztus-szeptember hónapban felderítést fog végezni az élelmiszerlánc felügyeleti szerv. A területeken a FD zárlati károsító tüneteit mutató szőlőnövényeket jelölő festékkel meg fogják jelölni. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv döntését az alábbi jogszabályhelyek alapozzák meg: A növénykárosítókkal szembeni védekező intézkedésekről szóló (EU) 2016/2031 európai parlamenti és tanácsi rendelet (továbbiakban: 2016/2031 EU rendelet) egységes végrehajtási feltételeinek megállapításáról, valamint a 690/2008/EK bizottsági rendelet hatályon kívül helyezéséről és az (EU) 2018/2019 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról a Bizottság (EU) 2019/2072 Végrehajtási rendelete (2019. november 28.) rendelkezik (továbbiakban: 2019/2072 EU Végrehajtási rendelet). A szőlő aranyszínű sárgaság fitoplazma zárlati károsító a 2019/2072 EU Végrehajtási rendelet II. melléklet B rész F. Vírusok, viroidok és fitoplazmák 1. pontja szerint. A 2016/2031 EU rendelet 10. cikke szerint amennyiben az illetékes hatóság uniós zárlati károsító vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító jelenlétét feltételezi, vagy bizonyítékot szerzett arról az adott tagállam területének olyan részén, ahol a szóban forgó károsító jelenléte korábban nem volt ismeretes, vagy egy növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból álló olyan szállítmányban, amelyet behoztak az Unió területére, oda be kívánnak hozni, vagy ott szállítani kívánnak, köteles minden szükséges intézkedést haladéktalanul megtenni a károsító jelenlétének egy, az (EU) 2017/625 rendelet 37. cikkében említett hatósági laboratórium szakvéleménye alapján történő hatósági megállapítása (a továbbiakban: hatósági megállapítás) céljából. A károsító jelenlétének hatósági megállapításáig az érintett tagállamnak adott esetben növényegészségügyi intézkedéseket kell hoznia annak érdekében, hogy kiküszöbölje a károsító elterjedésének kockázatát. A 2016/2031 EU rendelet 14. cikk (1) bekezdés értelmében amennyiben egy vállalkozó feltételezi vagy tudomására jut, hogy egy uniós zárlati károsító vagy a 30. cikk (1) bekezdése alapján elfogadott intézkedések hatálya alá tartozó károsító van jelen az ellenőrzése alatt álló növényekben, növényi termékekben vagy egyéb anyagokban, köteles haladéktalanul tájékoztatni az illetékes hatóságot erről a gyanúról vagy tényről, hogy az meghozhassa a 10. cikk szerinti intézkedéseket. Adott esetben a vállalkozó köteles azonnali óvintézkedéseket is hozni a károsító megtelepedésének és elterjedésének megakadályozására. A (3) bekezdés alapján, ha egy vállalkozó értesítést kap az ellenőrzése alatt álló növényekben, növényi termékekben vagy egyéb anyagokban megtalálható uniós zárlati károsítók jelenlétének hatósági megállapításáról, konzultálnia kell az illetékes hatósággal a meghozandó intézkedésekről, és adott esetben meg kell hoznia a (4)–(7) bekezdésben említett intézkedéseket. A (4) bekezdés szerint a vállalkozó köteles azonnal meghozni a károsító elterjedésének megakadályozásához szükséges intézkedéseket. Ha az illetékes hatóság utasítást adott az említett intézkedésekre vonatkozóan, a vállalkozónak azzal összhangban kell eljárnia. Az (5) bekezdés értelmében, ha az illetékes hatóságtól erre utasítást kap, a vállalkozónak meg kell tennie azokat az intézkedéseket, amelyek a károsítónak az érintett növényekből, növényi termékekből vagy egyéb anyagokból, valamint a telephelyeiről, vagy az ellenőrzése alatt álló földről, talajból, vízből és egyéb fertőzött elemekről történő eltávolításához szükségesek. A (6) bekezdés alapján az illetékes hatóságtól kapott ellentétes utasítás hiányában a vállalkozónak haladéktalanul be kell vonnia a piacról a károsítóval esetleg fertőzött, ellenőrzése alatt álló növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat. Amennyiben e növények, növényi termékek vagy egyéb anyagok már nem állnak a vállalkozó ellenőrzése alatt, a vállalkozónak az illetékes hatóságtól kapott ellentétes utasítás hiányában: a) tájékoztatnia kell a károsító jelenlétéről a kereskedelmi lánc azon szereplőit, akiknek a növényeket, növényi termékeket és egyéb anyagokat értékesítette; és b) iránymutatást kell nyújtania az említett személyeknek az érintett növények, növényi termékek és egyéb anyagok szállításakor az adott károsító terjedése és kiszabadulása kockázatának csökkentése céljából meghozandó intézkedésekről; és c) azonnal vissza kell hívnia ezeket a növényeket, növényi termékeket vagy egyéb anyagokat. A (7) bekezdés szerint, amennyiben az e cikk (1), (3), (4), (5) vagy (6) bekezdése alkalmazandó, a vállalkozó köteles az illetékes hatóság kérelmére minden, a nyilvánosság tagjai számára relevanciával bíró információt a hatóság rendelkezésére bocsátani. A 13. cikk sérelme nélkül az illetékes hatóságnak mihamarabb tájékoztatnia kell a nyilvánosságot az említett tényről. A 2016/2031 EU rendelet 17. cikk (1) bekezdése értelmében, amennyiben a 11. cikk első bekezdésének a) és b) pontjában említett valamely helyzet hatóságilag megállapításra kerül, az illetékes hatóság köteles haladéktalanul megtenni minden ahhoz szükséges növény-egészségügyi intézkedést, hogy az érintett területen felszámolja az adott uniós zárlati károsítót. Ezeket az intézkedéseket a II. mellékletnek megfelelően kell meghozni. A 2016/2031 EU rendelet 18. cikk (1)-(3) bekezdései szerint: (1) Amennyiben a 11. cikk első bekezdésének a) és b) pontjában említett valamely helyzet hatóságilag megállapításra kerül, az illetékes hatóságnak haladéktalanul ki kell jelölnie egy vagy több olyan területet, amelye(ke)n a 17. cikk (1) bekezdésében említett felszámolási intézkedéseket végre kell hajtani (a továbbiakban: körülhatárolt terület). A körülhatárolt területnek a fertőzött körzetből és egy biztonsági sávból kell állnia. (2) A fertőzött körzetnek adott esetben magában kell foglalnia az alábbiakat: a) valamennyi olyan növény, amelyről ismeretes, hogy az érintett károsítóval fertőzött; b) valamennyi olyan növény, amely az érintett károsítóval való esetleges fertőzöttség jeleit vagy tüneteit mutatja; c) valamennyi olyan egyéb növény, amely valószínűleg fertőződik vagy fertőződött az adott károsítóval, ideértve azon növényeket is, amelyek az adott károsító iránti fogékonyságuk és a fertőzött növényekkel való szoros közelségük vagy a fertőzött növényekkel a termesztés tekintetében közös forrás (amennyiben ismert), illetve az azokból termesztett növényekkel való szoros közelség miatt valószínűleg az adott károsítóval fertőzöttek; d) a szóban forgó károsítóval fertőzött vagy valószínűleg fertőzött föld, talaj, vízfolyások és más elemek. (3) A biztonsági sávnak szomszédosnak kell lennie a fertőzött körzettel, és körül kell vennie azt. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 17. § (1) bekezdés a) és b) pontjai alapján a termelő, illetve a földhasználó köteles a) a zárlati és vizsgálatköteles nem zárlati károsítókat elpusztítani, azok behurcolását, meghonosodását, terjedését megakadályozni; b) a zárlati károsítók okozta fertőzést vagy annak gyanúját haladéktalanul az élelmiszerláncfelügyeleti szervnek bejelenteni. Az Éltv. 48. § (1)-(2) bekezdései az alábbiakat rögzítik a növény-egészségügyi intézkedésekkel összefüggésben: 48.§ (1) Növények és növényi termékek egyes károsítói behurcolásának, elterjedésének és felszaporodásának megakadályozása, kártételének csökkentése, felszámolása érdekében, továbbá a károsító természetéhez és elterjedtségéhez mérten, a veszély elhárításához szükséges mértékben és ideig az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott esetekben az alábbi növényegészségügyi intézkedéseket hozhatja: a) fertőtlenítést, megsemmisítést rendelhet el, amelynek érdekében meghatározott szerek, eszközök, illetve eljárások alkalmazását előírhatja vagy betilthatja; b) javaslatot tehet védett zónák kijelölésére; c) térítés ellenében történő közcélú munkavégzést, a létesítmény, a szállító-, növényvédő és más eszközök, valamint anyagok igénybevételét rendelheti el; d) fogékony növényfajok, illetve fajták termesztését korlátozhatja, betilthatja; e) károsítók, valamint a fertőzés közvetítését lehetővé tevő tárgyak szállítását, forgalomba hozatalát és tárolását betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti; f) zárlati károsítók vagy Magyarországon nem honos szervezetek tenyésztését és tartását, valamint a velük való munkát betilthatja, korlátozhatja, engedélyhez, illetve bejelentéshez kötheti; g) a károsítók behurcolásának és elterjedésének megakadályozására, előfordulásának, felszaporodásának figyelemmel kísérésére és a védekezési intézkedések megtételére kötelezhet; h) a fertőzött, fertőzésgyanús vagy fertőzés által veszélyeztetett területeken meghatározott károsítóktól való mentesítésre, illetve mentesen tartásra kötelezhet; i) korlátozhatja a fertőzött, a fertőzésgyanús vagy a fertőzésveszélynek kitett ingatlanok, földterületek mezőgazdasági célú használatát, hasznosítását, valamint az ilyen földterületeket növény-egészségügyi zárlat alá helyezheti, fertőzésveszélyt jelentő növényállomány kivágását és megsemmisítését elrendelheti; j) meghatározott károsítókkal való fertőzés vagy a fertőzés gyanúja esetén, illetve egyes károsítókkal szembeni rezisztenciavizsgálat eredményétől függően betilthatja vagy korlátozhatja olyan növényi részek forgalomba hozatalát, amelyek köztermesztés céljára nem alkalmasak; k) elrendelheti növények vagy növényi termékek tárolására, raktározására szolgáló földterületek, épületek, építmények, helyiségek vagy tartályok fertőtlenítését, mentesítését vagy megtisztítását, és ennek érdekében meghatározott anyagok, eszközök vagy eljárások használatát előírhatja vagy betilthatja; l) állami és közérdekű védekezést rendelhet el. (2) A zárlati és a vizsgálatköteles nem zárlati károsítóval fertőzött területet, növényt, növényi terméket és az azt tartalmazó szállítmányt, raktárt, eszközt növény-egészségügyi zárlat alá kell helyezni, illetőleg behozatalnál a szállítmányt vissza kell utasítani attól függetlenül, hogy az rendelkezik növényegészségügyi bizonyítvánnyal. A növényegészségügyi feladatok végrehajtásának részletes szabályairól szóló 7/2001. (I. 17.) FVM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. számú melléklet A. részének II. szakasz d) pont 6.) alpontja szerint a Grapevine flavescence dorée phytoplasma zárlati károsító, amely a tagállamok területén előfordul és az egész Európai Unióra nézve fontos megtelepedésének, illetve továbbterjedésének megakadályozása és a fertőzés felszámolása, melyekre vonatkozóan növény-egészségügyi intézkedéseket kell hozni. A Rendelet 10. § (2) bekezdése alapján a zárlat alá helyezett területről, létesítményből, amennyiben arról az elrendelő határozat másként nem rendelkezik, a károsítót, illetve annak bármely fejlődési alakjával fertőzött anyagot kivinni vagy oda a fertőzés terjedését elősegítő tárgyat, illetőleg terményeket bevinni tilos. A zárlati területen csak az azt elrendelő határozatnak megfelelő tevékenység folytatható. A Rendelet 8. § rendelkezése értelmében zárlati károsítók megtelepedésének, illetve továbbterjedésének megakadályozására és a fertőzés felszámolására vonatkozó belső növényegészségügyi előírásokat, zárlati szabályokat a 7. számú melléklet tartalmazza. A Rendelet 7. sz. melléklet 1.4.1.2. pontja tartalmazza ezen zárlati károsító megtelepedésének, illetve továbbterjedésének megakadályozására és a fertőzés felszámolására vonatkozó részletes, belső növény-egészségügyi előírásokat, zárlati szabályokat. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv zárlati rendelkezései a Rendelet 7. számú mellékletének 1.4.1.2. pontján alapulnak: 1.4.1.2.1. Grapevine flavescence dorée (FD) phytoplasma jelenlétének laboratóriumi vizsgálattal szőlőnövényből történt kimutatásakor a fertőzött növényanyagot, valamint az azokat termő területet zárlat alá kell helyezni és haladéktalanul körülhatárolt területet kell kijelölni. 1.4.1.2.1.1. A körülhatárolt terület magában foglalja: a) fertőzött területet – mely 1 km sugarú kör azon növény(ek) körül, amely(ek)re laboratóriumi vizsgálattal megerősítették a kórokozó jelenlétét, valamint b) a pufferzónát – amely a fertőzött területet veszi körül és szélessége a fertőzött terület határától mért legalább 3 km. 1.4.1.2.2. Amennyiben megerősítik a kórokozó jelenlétét az eredeti észleléstől eltérő területen, ennek megfelelően kell újból kijelölni a körülhatárolt területet. 1.4.1.2.3. A fertőzött területen az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító felszámolására: a) a terület összes szőlőtermő állományát ellenőrizni kell vizuális vizsgálattal, a szőlő sárgaság betegség (a továbbiakban: szőlő sárgaság) jellegzetes tüneteit mutató minden növényt gyökérzetével együtt meg kell semmisíteni; b) ha a következő évben található a szőlő sárgaság tünetet mutató növény az előző évben eltávolított helye mellett, az összes, a soron belüli és az a melletti sorban a szomszéd növényt meg kell semmisíteni, még a tünetmenteseket is, és c) a teljes ültetvényt fel kell számolni, ha a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteit mutató növények aránya meghaladja a 30%-ot. 1.4.1.2.4. A fertőzött területen az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelőre vonatkoznak az alábbi kötelezettségek: a) tilos elszállítani a szaporító- és ültetési anyagot a fertőzöttnek minősített területen található minden szőlőterületről, b) rendszeresen kell ellenőrizni az ültetvényt a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének megállapítására, észlelés esetén értesíteni kell a járási hivatalt, c) védekezni kell az FD-vektorok ellen a járási hivatal előírása szerint; a kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őrizni; d) a járási hivatal rendelkezése alapján a kijelölt szőlőnövényeket meg kell semmisíteni, és e) nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített területen belül. 1.4.1.2.6. A pufferzónában az alábbi hatósági intézkedéseket kell elrendelni a károsító terjedésének megakadályozására: a) a területen alapos felderítést kell végezni a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének felkutatására, b) mintát kell venni laboratóriumi vizsgálatra, ha nincs tünetes növény, tünetmentesből, c) a laboratóriumi vizsgálattal fertőzöttnek bizonyult növényeket meg kell semmisíteni, és d) egyéb indokolt intézkedéseket kell előírni, pl. a fertőzés bekövetkezése esetén a többi, egészséges növény megvédésére. 1.4.1.2.7. A pufferzónában az összes szőlő- és szőlő szaporítóanyag-termelőre vonatkoznak az alábbi kötelezettségek a) rendszeres ellenőrzést kell végezni júniustól a tenyészidő végéig szőlőterületén a szőlő sárgaság tünetek jelenlétének felderítésre, a tünetek észlelése esetén értesítenie kell a járási hivatalt, b) védekezni kell az FD-vektorok ellen a járási hivatal előírása szerint; a növényvédő szeres kezelések adatainak nyilvántartását legalább 3 évig meg kell őriznie, c) meg kell semmisíteni a járási hivatal által kijelölt szőlőnövényeket az előírtak alapján, és d) nem létesíthető szőlőiskola és szőlő törzsültetvény a kórokozóval fertőzöttnek minősített terület határától számított 100 méter távolságon belül. 1.4.1.2.8.2. A járási hivatalnak szemle során ellenőriznie kell, hogy a termelő vagy tulajdonos eleget tett-e a szőlő sárgaság miatti zárlatot és a terület körülhatárolását elrendelő határozatban megállapított művelési, gondozási, kötelező védekezési kötelezettségnek. Ha a termelő vagy tulajdonos nem tett eleget ennek a kötelezettségnek, elhanyagolt ültetvényét, mint a környező szőlőterületekre jelentős növény-egészségügyi kockázatot hordozó növényeket, gyökérzettel együtt ki kell vágnia és meg kell semmisítenie. 1.4.1.2.17. A Grapevine flavescence dorée phytoplasma terjedésének megakadályozása érdekében minden földhasználóra kiterjedő kötelezettség a tenyészidő során, a rendelkezésre álló útmutatók alapján a szőlőnövények folyamatos ellenőrzése, s a szőlő sárgaság jellegzetes tüneteinek észlelése esetén az illetékes járási hivatal haladéktalan értesítése. Az Éltv. 54. § (1) bekezdés a) pont értelmében a zárlati károsító előfordulásának felszámolását, terjedésének megakadályozását szolgáló intézkedés során a termelők növényállományában végrehajtott részleges vagy teljes megsemmisítés esetén az adott dologban keletkezett károk enyhítésére – a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel – a termelő az államtól e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározottak szerint részleges kártalanításra jogosult. A kártalanításról az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv határozatban dönt. A kártalanítási eljárás az ügyfél kérelmére induló eljárás. A rendelkezésre álló bizonyítékok, valamint a hivatkozott jogszabályi rendelkezések alapján az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv a zárlati károsító okozta fertőzés felszámolása és visszaszorítása érdekében: - A zárlati károsítóval fertőzött szőlőnövények termőhelyét fertőzött táblává nyilvánította; - A fertőzött tábla 1 km-es körzetében lévő szőlőnövényekkel beültetett – a rendelkező részben felsorolt településeken található – ingatlanokat fertőzött területként jelölte meg; - A fertőzött területek 3 km-es körzetében lévő szőlőnövényekkel beültetett – a rendelkező részben felsorolt településeken található – ingatlanok képezik a védő (puffer) zónát; - Kötelező növényvédelmi intézkedéseket határozott meg. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv megítélése szerint a mezőgazdasági termelés zavartalanságának, továbbá az egészséges környezethez fűződő jog biztosítása érekében, a zárlati károsítók elleni védekezés kiemelt össztársadalmi érdek, így a védekezési késedelem, illetve e kötelezettségek teljesítésének elmaradása adott esetben jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral járhat. Az Éltv. 60. § (1) bekezdés a) pontjai alapján növényvédelmi bírságot kell kiszabni azzal szemben, aki a zárlati károsítóval való fertőzés azonnali felszámolására vonatkozó kötelezettségét megszegi, zárlati károsítót terjeszt, vagy a terjedést elősegíti, a zárlati intézkedést megszegi. A kilátásba helyezett növényvédelmi bírság összegét az Éltv. 59. § (3) bekezdése, valamint az élelmiszerlánc felügyeletével összefüggő bírságok kiszámításának módjáról és mértékéről szóló 194/2008. (VII. 31.) Korm. rendelet állapítja meg. A határozat az általános közigazgatási rendtartásról 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 80. § (1) bekezdésének és 81. § (1) bekezdésének megfelelően került kiadásra, a határozat azonnali végrehajthatóvá nyilvánítására az Ákr. 84. § a) és b) pontjára figyelemmel került sor. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv hatáskörét és illetékességét a hivatkozott jogszabályok, valamint a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdése, a 13. § h) pontja, 14. § (4) bekezdése és 18. § (3a) bekezdése állapítja meg. Az élelmiszerlánc-felügyeleti szerv illetékességét továbbá a fővárosi és vármegyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 568/2022. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. § (1)-(2) bekezdései, valamint az Ákr. 16. §-a határozzák meg. A határozat elleni jogorvoslat lehetőségéről az Ákr. 112. §-ára, a 114. § (1) bekezdésére, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvényre, a bíróságok elnevezéséről, székhelyéről és illetékességi területének meghatározásáról szóló 2010. évi CLXXXIV. törvény 4. melléklet 7. pontjára, a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény XLVI. fejezetére, valamint a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 18-20. §-aira figyelemmel, valamint az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 45/A. §-a, 59. §-a és 62. § (1) bekezdés h) pontja alapján adtam tájékoztatást. Kaposvár, „az elektronikus időbélyegző szerint” dr. Neszményi Zsolt főispánnevében és megbízásából: Novák Csaba osztályvezető
Körülhatárolt terület kijelölése, zárlati és kötelező növényvédelmi intézkedések elrendelése







